Múlt hétvégén elég nagy
banda találkozott a Wilanów palotában – Sobieski János király otthonában. Maga
a helység, nagyon szép tavaszi idő, és főleg jó társaság okozott hogy kellemes
hétvégét töltöttem. A Wargamer cég – mint szervező megállta a feladat
magasságán – minden működött. Pedig nem
volt az könnyű feladat, mert 50 fő részt vett, ebből 3 külföldi. Nekem egy valami
hiányzott – pár barátom Budapestről.f
Ami maga a csatákat illeti,
az eddigi szerény tapasztalatomból kiindulva (összesen 4 csatát játszottam a pontokra) minden
eredmény ami nem volt stratégiai v. történelmi veresség jónak számított. Az
első nap után (Jopossal és Gajowywal összecsapás) 18-ik voltam, egy taktikai
győzelemmel és egy döntetlennel. A harmadik csata Larandillal talán a
legnehezebb volt, mert védekeztem és sikerült döntetlent játszani, pedig
Spahaimat majdnem kivégezték. Az utolsó csatában sajnos kikaptam Jaremától így
33-ik lettem.
De mondhatom magamról,
hogy én csak Jaremaról kapom ki (a
hivatalos rendezvényeken 8 csatát játszottam eddig, 4 taktikai győzelemmel, 2
döntetlennel és 2 stratégiai verességgel, csupa Jaremától).
No hát pár szó a játékról.
Végig a Hadzsy Girej portyával játszottam - 9 erő ponttal. Ebből 6 talp sima
tatár 6 talp pajzsos tatár volt, 6 talp pajzsos Spahi valamint 6 talp gönüllő könnyű
lovas. Mindig gyengébb voltom 1-2 ponttal és mindid lengyel v. litván portya
ellen kellet játszani. Kétszer sima összecsapást játszottam, kétszer pedig a
folyó védelmét.
Az első nem volt különösen
nehéz mert egy újonccal játszottam, de a dobásaink (Jani-val voltam) nem voltak
jó. Nehéz is volt felismerni az ellenfél figurait, mert csupa barna folt volt
az egész.
A második csata már
komoly, Gajowy sorban támadta a hidat petyhorcyval (ami litván pancerny féle
lovas, de kópiával). Itt pedig volt Janinak pár jó dobása (főleg a lövészetben
– 10 találat 12 dobásra, sajnos ebből 5 kivédve, mert petyhorcynak 5 a védettsége). Nem mentem a
folyó túlsó oldalra, védekeztem a saját parton, remélve az íjászaimba. A folyó
inkább egy döntetlenhez vezető scenário, nehéz itt győzni. Gajowynak voltak
dragonyosai akiktől féltem is, mert a tatárok eléggé megbízhatatlanak ebből a
szempontból. Végül mind ketten birtokoltunk a hidat, 1 talpon múlott hogy
nyertem volna (pontok a veszteségért). Kár érte.
A harmadik csata portya összecsapást
volt Larandil ellen. A spahi egységem bal kéznél volt. Sajnos ezen az oldalon a
biztosító gönüllő zászló megfutott, is
spahikat kimanőverezte a pancerny szkvádron. 1-1 összecsapásnál spahi gyengébb
a pancernynál. De mire a spahikat kivégeztèk, a jobb szárnyom Larandil támadott,
de hátrébb vonultam és mind a kettő egysége (kozákok) dobta a kiképzési tesztet.
Mind kettő bukat. A következő fázisban
az egyiket rendbe hozta. De itt sikerült bekerítenem őket, hátba megtámadtam és
mind lekaszáltam. Így döntetlen lett az egész csatában.
Jarema ellen megint folyó
volt. Megint sikerült kivédeni az első litván petyhorcy rohamot, elmenekültek.
Utánuk siettem és üldöztem, mert hogy ha nem hozta volna rendbe őket, akkor nyertem
volna. De sajnos összeszedte a szkvádront és egy bonyolult túlsó parti harcokra
keveredtem be. Végen véletlenül meghalt az Agám, és rosszul adtam be a parancsokat
– így kilökte engem a hídtól ès vereséget szenvedtem. Összesen 8 eddig játszott
csatákban csupa Jaremától kaptam ki (fontos – Jarema volt tavaly bajnok
Wilanówban, azért nem akárkitől kaptam ki).
Jövőre lehet hogy sima
tatárt választom, mert sokkal olcsóbb (5-6 pont) ès majdnem olyan számos. A
sima tatár portya javított változata (ami az angol könyvben már van) nem rossz.
Lehet scenáriót választani, les olcsóbb lett nekik, lehet parancs nélkül támadni
és van jaszir. De sajnos nem festettem ki a lándzsás egységemet.
Trochę tekstu będzie także po polsku, choć wyjątkowo nie
będzie to ani wierne, ani nawet przybliżone tłumaczenie. Po prostu chłopaki w
Budapeszcie są ciekawi czym grałem, jak się grało, gdzie popełniłem błędy, co
dla tych, którzy byli na mistrzostwach nie jest żadną nowością. Miejsce w
oranżerii Pałacu w Wilanowie było fajne, wyjątkowe i stosowne do rangi imprezy.
To że było wielu zwiedzających to według mnie plus. Czasem trzeba wyjść do
ludzi, a nie chować się w klubach, szkołach itp.
Dla mnie oprócz przyjemności z samej gry mistrzostwa miały
też charakter towarzyski. W przerwach, ale i w trakcie można było fajnie pogadać,
podziwiać figurki sąsiadów. Szczególnie zapadły mi rozmowy z moimi dwoma
przeciwnikami – Gajowym i Larandilem oraz Wrednobrodym, któremu tak dobrze
patrzyło z oczu. Mam nadzieję, że kiedyś uda się mam razem zagrać bądź
przeciwko sobie, bądź jako sojusznicy. A o mojej grze mogę powiedzieć, że nadal
jedyną osobą z którą przegrałem podczas oficjalnych turniejów lub ligi jest
Jarema.
Ponadto końcu mogłem pogadać z Rafałem, Konradem, Skoczkiem, Marcinem,
Kadzikiem i Arturem o Siedmiogrodzie. Efekty tych rozmów – pewnie już niedługo.
Rafał (jobbra) - a főbíró és a játék főszerzője valamint Kadzik - segédbíró, a Wargamer Wilcza bolt vezető.
Konrad - a Wargamer cég vezetője.
Ciosu - nincs a képen, festőasztala.
Volt mit vásárolni ...
Olbracht (balra) - a varsói csapot főjátékosa, Lubelak (jobbra) az új bajnok.
25 csata zajlott egszerre.
Remélem 2015 találkozunk Varsóban.
